A humán tudományok szakjainak hallgatói rendszeres informatikai felhasználókként kezdik meg tanulmányaikat, azonban ismereteik e téren többnyire csak alapszintűnek tekinthetők. Márpedig a humán szakterületeken is egyre nagyobb szükség van széles körű, professzionális informatikai felhasználói ismeretekre, melyek túlmennek a ma már általánosnak tekinthető (akár ECDL-bizonyítvánnyal is tanúsított) számítógépes ismereteken. A tantárgy az utóbbiakat adottnak tekintve és azokra építve sorra veszi az intelligens információkezeléshez és dokumentumszerkesztéshez használatos eszközöket és eljárásokat, beleértve többek között az adatbázisok, a multimédia, a többnyelvűség és a fordítás, a nyelvtechnológia, a kutatást és a publikálást támogató szoftverek/rendszerek elemeit is.

A kurzus – a korábbi nyelvészeti stúdiumokra épülve – a mai francia nyelvállapotot funkcionális/jelentésközpontú megközelítésben tárgyalja, és az ismereteket egyszerre bővíti a francia nyelvleírás és a nyelvészeti/pragmatikai elméletek síkján. A tematika egyik súlypontját szociolingvisztikai-lexikológiai tárgykör adja: a mai francia nyelv szociokulturális rétegződése és területi változatai; a nyelvváltozatok megjelenése a sajtó és a szépirodalom nyelvében. A második súlypont lexiko-szemantikai: a francia szókészlet jellem¬zői, felépülése és struktúrái, kitekintéssel a nyelvi jelentés és a jelentésváltozások fő kérdéseire, vizsgálatuk irányaira és a szavak közötti viszonyokra. A harmadik súlypont szemantiko-pragmatikai: a mai francia nyelvhasználat diszkurzív sajátosságai és azok elméleti megközelítése; a pragmatika francia iskolái/művelői a pragmatikai elméletek kontextusában (kiegészítve a pragmatika tárgyáról és fejlődéséről szóló összefoglalóval).

A tantárgy – a korábbi nyelvészeti stúdiumokra épülve – a mai francia nyelvállapotot funkcionális/jelentésközpontú megközelítésben tárgyalja, és az ismereteket egyszerre bővíti a francia nyelvleírás és a nyelvészeti/pragmatikai elméletek síkján. A tematika egyik súlypontját szociolingvisztikai-lexikológiai tárgykör adja: a mai francia nyelv szociokulturális rétegződése és területi változatai; a nyelvváltozatok megjelenése a sajtó és a szépirodalom nyelvében. A második súlypont lexiko-szemantikai: a francia szókészlet jellem­zői, felépülése és struktúrái, kitekintéssel a nyelvi jelentés és a jelentésváltozások fő kérdéseire, vizsgálatuk irányaira és a szavak közötti viszonyokra. A harmadik súlypont szemantiko-pragmatikai: a mai francia nyelvhasználat diszkurzív sajátosságai és azok elméleti megközelítése; a pragmatika francia iskolái/művelői a pragmatikai elméletek kontextusában (kiegészítve a pragmatika tárgyáról és fejlődéséről szóló összefoglalóval).